Minden kornak megvan a divatja. Ma a globalizáció miatt felértékelődött az egyéniség fogalma. Az egyénieskedés persze ma sem érdem de egyedit alkotni, egyedi módon elkészíteni valamit vagy egyedi ötlettel előállni mindig is érték marad.
Nem vagyunk egyformák. Sokaktól hallom, hogy ez vagy az mekkora egyéniség vagy ez vagy az milyen egyedi. A dolgok egyedi jellegét a készítő adja de a szemlélő szemében ennek a különlegességnek a mértéke változhat. Ez előfordulhat még az emberi arcokkal is. Ki ne érezte már, hogy egy illetőt látott már valaha, pedig csak hasonlít valaki másra akit ismerünk de …honnan is? Sokszor eszünkbe sem jut azonnal és addig törjük a fejünket míg végül rájövünk. Biztos mással is előfordult, hogy egy ismert ember – szinte alteregóként hasonlatos – mását pillantja meg a legváratlanabb helyeken. Na ilyenkor szokott kételyem lenni az egyediség mindenható fogalma felől. Ugyan ki tudja milyen apró összetevők, okok és változások okozzák az emberi faj hihetetlen sokféleségét? Mi minden esetre igyeksszünk olyan termékeket kreálni amikkel ez az egyediség megörökíthető. Egy baba mozdulata, bőre redői élete végéig jellemzői lesznek. A szobor vagy lenyomat pedig örökre emlékeztetni fog arra honnan jöttünk, mivé lettünk.
Mindannyian mások vagyunk és ebben az egészben igazából pont ez a szép.
